2018. szeptember 8., szombat

Apály

A nagy vállalatok szoftverfejlesztési gyakorlatában az az egyik legnagyobb kihívás, hogy nem a feladat komplexítása, hanem az üzleti priorítása határozza meg a költségkeretet. Ennek következtében még akkor is, ha egyébként a feladat egyszerű lenne, a kelleténél több szoftverfejlesztőt és egyéb munkatársat kap, mindenki hozzáteszi a saját elképzeléseit és mivel a keretet ki kell tölteni, a keletkezett megoldás hozzáadott komplexítása rendesen megnő.
Idáig minden rendben is lenne, de az üzleti priorítások változnak. Amikor végre valami "kész", új dolgokat kell építeni és nem várhatja senki a cégtől, hogy örökké top listán tartsa a projektet. Itt kezdődnek a problémák, mert innentől kezdve a csapat évekig vonszolja maga után a keletkezett komplexítást. A befektetett összegért a cég produktivítást várhatna, de hát mit csináljunk ha pont az ellenkezőjére fordítottuk?


Nos a leggyakoribb megoldás az, hogy a csapatot is lecserélik, ettől lesz mégrosszabb.
Illetve egy okosabb cég egy idő után arra a következtetésre juthat, hogy ez nekik nem megy valami jól és ideje inkáb beszálítókkal és dobozos termékekkel kielégíteni a szükségleteiket. Sok szerencsét hozzá :-D


Kevésbé okos cégek esetében: örökké ismétlődő Halálcsillag Design Pattern.

Illetve elvben létezhet olyan, hogy valaki nem megy bele ebbe az egész csapdába, csak még nem láttam ilyet.