Java vs Oprendszer

Ma a gerrit-ről volt szó ebéd elött egy megbeszélésen, az egyik srác itt keményen próbálja betolni a fedora fejlesztői infrastruktúrára, hogy lehessen használni, de nagyon nehéz dolga van. Az előadás második felében tulajdonképpen egy vita bontakozott ki, hogy miért ilyen rohadtul nehéz java szoftvereket a linux disztrókba bejuttatni. Annyit elmondtak, hogy nekik újra kell fordítaniuk a forrásból a szoftvert. Ugyanaz a jar/war file lesz a végeredmény, de nekik akkor is újra kell fordítaniuk. Ezzel eleve van problémájuk, mert a GWT-hez van valami speciális dependency, amit alig tudnak megoldani. - kicsi flame szál a gonosz gúgliról. Aztán meg a fedorának nincs is policy-je a java war fileok telepítésére. Szóval egyhamar nem is lesz ilyen.

No eddig az, hogy a linuxosoknak mi a problémájuk a java programokkal. Nézzük csak nekem mi bajom van a linux-szal, annak ellenére hogy önként évek óta semmi mást nem hajtok...
A linuxokba örökké idióta kiherélt java futáskörnyezeteket telepítenek. A gcj egy tragédia, körülbelül semmi sem működik korrekten vele, az icedtea kicsit jobb, de konkrétan pár jboss termék is anyázik rá, ha azon indítják el. Egy új gépet mindig úgy kezdek használni, hogy leszedek egy használható sün/oracle jdk-t és mavent. Az már nem is érdekel érdekel , hogy yum-mal vagy apt-tal telepítsek jetty-t.

A java úgy indult el, hogy egy teljesen oprendszertől föggetlen nyelv és futáskörnyezet. Persze a linuxos rendszergazdák jobb szeretnének oprendszerbe integrált csomagokkal foglalkozni. A java viszont még mindig oprendszerfüggetlen és a szoftverfejlesztők nem igazán foglakoznak azzal, hogy akármilyen operációs rendszer vagy disztribúcióhoz csomagolják a cuccukat. Valljuk be elég sok meló lenne solarisra, debianra, ubuntura, fedorára ésatöbbi  linuxra is külön csomagokat legyártani.

Kicsit megpróbálok elmerülni a rpm/deb packagelés és a linuxerek lelki világába, hátha meglátom a fényt az alagút végén. Ehhez valószinűleg most vagyok a legjobb helyen :-)

Egyébként visszatérve a gerritre: hogy lehet hogy GWT-vel csinálják és mégis ilyen szarul néz ki?

VDay 2011 Budapest

Pénteken Budapesten voltam a VDay konferencián. Ingyenes konferencia létére marha jó, minőségi konferencia volt. Nulla bullshitelés, live demók és valós tapasztalatok, nem pedig marketing-fényezés. Gondoltam röviden beszámolok azoknak, akiket érdekelt volna de nem tudtak eljönni.

Klock László - Amit tudni akartál a vShieldről de soha nem merted megkérdezni

A vShield architektúrális felépítéséről és történetéről, biztonsági hibáiról. Hát ami igaz az igaz, rendesen le lett szidva a vShield. A hibák súlyát átérzem, de nem nagyon tudok hozzászólni mert soha nem használtam. Na és persze nem jött meg a bátorságom az előadástól.

Zrubecz László - VmWare vCenter Server Applience - vCenter linuxon

Másik VmWare technológia, amivel soha nem foglalkoztam :) Ezt tudtam meg róla: már régebben volt egy ilyen szoftvere a VmWare-nek, de abbahagyták és Windows-on árulták inkáb. Most, hogy a Microsoft inkáb a Hyper-V-t szereti, a VmWare is újragondolhatta a stratégiáját és most előjöttek újra a linuxos termékkel. Ez tulajdonképpen egy java-s webapp tomcaten (szóval ha egy ici-pici időt rászántak volna, mehetett volna ez a termék egyébként) alatta DB2 adatbázissal. Na ezen nem csak én buktam ki, hanem kábé mindenki. A DB2-vel horror-élményeim vannak. Láttam már mindenféle adatbázis szerverből hardware meghibásodás nélkül hanyattfeküdt példányt, de DB2-ből láttam a legtöbbet ahhoz képest hogy mennyire ritka egyébként.
Nos emellett a vCenter linuxos verziójának volt pár elszúrt része: iptables üresen, install csomagok rajtahagyva, statikus méretű partíciók a lognak és idióta syslog setup az stunellel. Hát, elég sok munkát ad még egy embernek ez a cucc, mire tényleg használhatóvá válik. De legalább van, a következő verziókban remélhetőleg meghallgatják a felhasználók imáit.

Lajkó Attila - A Red Hat Enterprise Virtualization 3.0 újdonságai

Ez a prezentáció érdekelt a legjobban (ugyanis ezen a szoftveren dolgozok napi 8+ órát). Kicsit mosolyogtam magamban amíg Attila a screenshotokat mutogatta, mert tudtam hogy a windowsos (.Net-es) user interfaceről készült képeket látjuk, egy ponton Attila ezt meg is említette. Na ekkor egyszerre 3 különböző embertől hallottam valami olyasmit hogy "Pffff..." :-D Hát ez van, de persze jön a szép GWT-s felhasználói felület, a srácok ott írják elöttem. Amúgy az újdonságok: multi level administration, host hooks, rest api, satöbbi. Nekem kicsit hiányzott az oVirt az előadásból, de nem kellett arra se sokat várni.

Kunszt Árpád - IPv6 biztonsági kockázatok

Hát, mégegy előadás, amintől okosabb és boldogtalanabb lesz az ember. Pár demóval (pl hup.hu hijack) megfűszerezett beszámoló. Nem szivesen lennék hálózati rendszergazda, de tágult a tudatom.

Deim Ágoston - Futás a végtelenbe

Ago eredetileg egy munkatársával ketten akarta bemutatni linuxos és windowsos virtualizációs megoldásokat, kvm vs hyper-v. A kolléga viszont beteget jelentett, így csak kicsit lettem okosabb a Hyper-V-vel kapcsolatban (sebaj, úgyse veszek windowst) jópár élő demót láttunk viszont a kvm parancssori és grafikus felületeiről. Egy ponton Ago az oVirt-et is megemlítette (Köszi Ago!), mint érdeklődésünk potenciális célpontját, amennyiben elég bátrak és türelmesek vagyunk hozzá. Azért ne aggódjatok, nagyon dolgoznak rajta a srácok, lesz packagelve mindenféle distróra: ubunturól, gentoo-ról és suse-ról tudok. (a fedora _nyilván_ beleértendő :-) ) Szóval csak a nagyon egzotikus disztrókra kell sokat váni talán.
Ago előadása egyébként talán a legszórakoztatóbb volt pedig a többi előadó is jó szöveget nyomott. Például amikor su - után mégse kért jelszót a szerver, de Ago elkezdte begépelni a jelszóként használt trágár szót a kivetítőre párszáz ember elött, az elég tréfás volt :-)

Egyéb

Több előadó használta az "Enterprise" szót pejoratív értelemben. Ezt meg tudom érteni. Sajnos viszont a java programnyelvet is lenézően említették. Szomorú, nem kellene, hogy így legyen. Az hogy java-ban programozunk, nem jelnti azt hogy totál idióták vagyunk. Legalábbis azt még nem.

Volt gépmutogató asztal, az Inteles srác mutogatta a félelmetes virtualizációs célszervert, amibe egy unitba 16 core és 196 GB memória passzol, és persze 6 unit fér el benne. Közös SAS diskarray és beágyazott management rendszer. Szóval egy atomerőmű. Gondoljatok csak bele mennyi passziánsz futhat ezen, már alig pármillió forintért.

A szomszéd teremben esküvőipari konferencia zajlott. Gázul hangzik, remélem soha nem leszek az ügyfelük.

Valamint baró jó volt a hazai kaja. A csehek nagyon tudnak élni de én a szakácstudományukat nem tudom annyira értékelni :-) Ezt ne mondjátok meg nekik! :-D

Virtualizáció határok

Mindenki virtualizál és szerverkonszolidál ésatöbbi ésatöbbi... Pár ötlet arra, hogy mit ne virtualizálj :-)

1. Olyan szolgáltatásokat, amikre a hostjaid építenek, azt elég rossz ötletnek tűnik virtualizálni. Igazából marha fontos, hogy a virtuális és a fizikai gépeken futó cuccaidat elkülönítsd egymástól és a fizikai gépek közül azok, amik a virtuális gépeket hajtják (hostok) sehogy se függjenek azoktól a szolgáltatásoktól, amiket a virtuális gépek adnak. Ez remélem logikusan hangzik.
   Példák: DHCP, TFTP, DNS, Proxy, satöbbi.
2. Többnyire az IO-intentzív appok, adatbázisszerverek tipikusan, ftp, nfs szervereketet nincs nagyon sok értelme virtualizálni, mert az IO sebesség a virtuális szervereken nem különösebben jó. Amennyiben pl valami teszt instance a MS SQL Server leges-legújabb verziójának, akkor persze oké, csak hogy kipróbáld hogy műxik-e.
   Ha nem nagyon számít, hogy milyen szoftver van azon a szerveren (ftp, nfs) vagy a kliens akármit tolerál (pl hibernate vagy más JPA esetében az adatbázisok is ilyesmik lesznek) akkor értelmesebb a fizikai vason futó akármit használni a virtuális szerveren futó űberspeciális verzió helyett.
   Amennyiben van fizikai vason futó szolgáltatás persze.
3. A virtualizáció egy apró kamuról szól. Több memóriát, CPU-időt és merevlemez területet adunk el, mint amennyi tényleg van. Ez nem egészen új az informatika történetében, a virtuális memória is ilyen. Ez többnyire oké és senki sem jön rá, még boldog is hogy ilyen olcsón megkapta. Addig tart a boldogság, amíg egyszerre nem akarják kihasználni a nem létező részt is.
   Emiatt olyan dolgokat, amik nagyon határidősek, nem hajthatunk veszély nélkül virtuális szervereken, mert a szomszédaink terheltségétől függünk. Ha éppen beakadt egy végtelenciklus a szomszédos virtuális gépben, akkor emiatt nekünk pl nem jut annyi, amennyit szeretnénk. A teljesítménytesztek meg összevissza mutatnak mindenfélét.
4. Ha kifejezetten olyan rendszered van, amivel totál lefoglalod előre láthatólag sokáig a szervereidet, a terhelés folyamatos és előre kiszámítható, vagy esetleg a rendszered maga generálja a terhelést (pl crawlerek vagy akár valami JMS sorból jövő feladatok, satöbbi), az app hibatűrő, akár több szervered kiesését is jól viseli, akkor nem tudom a virtualizáció milyen előnyökkel járna. Pl hadoop, cassandra szerverek, egyebek.

Szóval nekem ezek tünnek a virtualizáció jelenlegi határainak és ezek nem igazán múlandóak. De persze egy technológia akkor jó, ha a határait is ismeri az ember és nem csinál vele valami ökörséget.

Kormányzat VS informatika

Ma reggel egy e-mailt kaptam az ügyfélkaputól, hogy az APEH dokumentumot küldött nekem. Szívroham és újraélesztés után keresni kezdtem a dokumentumot, sehol. Rájöttem, hogy a pontosan évente 1 alkalommal használt ügyfélkapunk kellene belépnem és ott találom meg a nagyon bizalmas dokumentumot. Nos nézzük, vajon mi is lehet a felhasználónevem... X próba után sikerült eltalálnom, még pár kör, amig lereseteltetem a jelszavam és végre hozzáférek a titokzatos dokumentumhoz, amellyben ez állt:

Tisztelt Adózó!
Ezúton tájékoztatjuk, hogy a 2010. évi személyi jövedelemadó meghatározott
részének 1%-áról szóló 2011. évi rendelkezésében megjelölt, az Szf. tv. 4. §-ába
sorolható (civil) kedvezményezett részére az átutalást az állami adóhatóság
teljesítette.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Anyátokat.

1. 2011 van, és annak is már kicsit a végefelé járunk! Közben elköltöztem Magyarországról, eltellt egy nyár, egy ősz, satöbbi. Már ötletem sincs, hogy milyen civil szervezet azonosítóját írtam a lapra.
2. Miért kell szívatni ilyenekkel a kedves adófizetőt? Nem lehetne egyszerűen csak csatolni az emailhez? Vagy akár beletenni az email szövegébe? Nem kötelező háromszor becsomagolni.
   Az ügyfélkaput tényleg évente 1 alkalommal, adóbevalláshoz használja valószinűleg az emberek tólnyomó része. Másra ugyanis nem nagyon használható.
3. Ugyanakkor fantasztikus, hogy az APEH 2011 végére eljutott oda, hogy már képes emailben értesíteni az ügyfeleit. Még ha ilyen beteg módon is. Senki ne merje állítani, hogy nincs haladás!

A kormányzatnak még mindig rettenetes szüksége lenne egy usablity expertre. Igazából ezt az alábbit már régebben összeszedtem és itt várt hogy egyszer meggondoljam magam és mégis kitegyem.

A kormányzati informatika gubancai

Amikor a kormányzat kijön egy új informatikai projectjével, ilyen tipikus reakciók voltak az utóbbi tizenakárhány évben:

1. mit tud: semmi érdekes, semmi hasznos
2. kitudódik a költségvetése: döbbenet, botrány, klónok háborúja (ahol a klónok persze rendesen lealázzák az eredeti rendszert)
3. hosszú távon vissza az első ponthoz.
   Van más dolgunk is, meg ezt a pénzt már akkor elbuktuk amikor befizettük az adót.

A saját reakcióm még az mellette, hogy leég a pofámról a bőr, amikor ezek történnek, mert én is dolgoztam ilyen kormányzati projecten. És ti is, legalábbis néhány volt kollégámról tudom, hogy néha beleolvas a blogomba.

Szóval arra gondoltam, hogy összeírnám azokat a javító szándékú ötleteimet. Amúgy a kódot Auth Gáborék csapata már régen lenyugdíjazta szerencsére, úgyhogy én semmi titkos információt nem tudok.

Szóval:

1. A célt az határozta meg, hogy mit szerentne a miniszterelnöki hivatal akármelyik illetékes bizottsága a weboldaltól. Semmi kapcsolatom nem volt soha az MEH illetékesekkel, de nekem nagyon úgy tűnt, hogy hétköznapi internetes járókelőket nem kérdeztek meg arról, hogy mit szeretnének a kedves kormányuktól. - Amúgy a megkérdezettek több mint fele azt mondta volna hogy csak rohadjon meg és kész, de a maradékból biztos le lehet szűrni valamit.
2. A választási ciklus diktálta a fejlesztés ütemét és ezt senki se titkolta. Szerintem ez már szar, de a szó technikai értelmében még lehetne tortát csinálni belőle, ha nem 3 hónappal a döntő ütközet elött kezded el a halálcsillagot építeni. Természetesen halálcsillag volt a terv, nehogymár szakadt szputnyikot csináljon egy komoly kormány. Halálcsillag építéséhez legalább 20 év kell a CERN szerint is és a Lucasfilm szerint is. Ha nem is 20 év, de azért 6-9 hónap biztosan kellett volna ahhoz a fejlesztéshez. És hát kellett is végül.
3. Integráció és integrálhatóság teljes hiánya. Pl a saját azonosítási rendszer (ügyfélkapu) amit csak a kormány használ de ők is csak nagyon limitáltan és jobbára nem tudsz vele semmit se csinálni azon kívül hogy feltöltöd az adóbevallásodat. Azzal a botrányosan szar swinges nyomtatványkitöltővel, ami ontja magából az érthetetlen hibakódokat és amibe saját XML parsert írt valaki!
4. Publikus webes programozó interface? Bármi érdekes, amivel lehet játszani annak, akit érdekel. Például a hivatalkeresőhöz akár? Hallottatok ti már ilyenről? Egyébként pl a hivatalkereső megbízható adatokat nem igazán szolgáltatott.
5. 3 teljes újraíráson ment át a rendszer, egyik sem adott hozzá lényeges újdonságot az előzőhöz. Csak egyszerű from scratch, project reset. Talán még el is vettek, leszedték a kommentelhetőséget mert csak az anyázás ment, de még az is csak elhanyagolható mértékben. Alig maréknyi ember alkotta a közönséget.
6. A költségvetésről nekem úgy tűnt (konkrét számadatoknak szerencsére nem vagyok birtokában), hogy egyszer sikerült erre a projectre pénzt szerezni és gyorsan azt a pénzt el kell költeni, vagy különben vissza kell adni. Amiből egyrészt a jól ismert waterfall modell lett, másrészt meg ott lett hagyva a rendszer hogy na most "kész" és gondoskodjon önmagáról - ugyanis elfogyott a pénz.
   Harmadrészt pedig pazarlás lett belőle. Az erre vonatkozó számokat úgy nagyságrendben mindenki jól ismeri. Ez olyan, mintha január elsején kapnád meg az egész éves fagyipénzed és január 30.-án lecsekkolnánk hogy mennyit költöttél belőle, látják hogy semmit és akkor visszavonják.
7. Összeszedetlen csapat. Csak ehhez az egy feladathoz szedték össze a csapatot és aztán szélnek is eresztették. A következő projecthez kerestek másikat. Forming, storming, performing... Jó ha az első pontig eljutottunk.

Nem az volt az oka, hogy rossz programozók csinálták.

oVirt @ Budapest

November 25.-én (péntek) lesz Budapesten a vday konferencia, amin Lajkó Attila, az ULX embere fog beszélni a Red Hat Enterprise Virtualization 3 (ahogy mi ismerjük RHEVM, de ne lepődjetek meg rajta, ha nogah, vdc, rhev vagy egyébb elnevezéssel találkoztok bárhol benne) újdonságairól. Remélem nem lövöm le az előadó egyetlen poénját sem, de az egyik újdonság az, hogy most már nyílt forráskódú oVirt néven. Az IRC csatornákon komoly tevékenység zajlik, vannak akik más rendszerekre (pl debian) csomagolják, sokan tesztelnek, satöbbi-satöbbi.
Ingyen konferencia, de több nagy játékos lesz jelen: Vmware, Microsoft, Novel, Citrix - szóval remélem nem lesz marketing bullshot. Annyira bízok benne, hogy én már be is regeltem, és kaptam rá egy munkanapnak számító napot. Biztos móka lesz megnézni hogy más milyennek látja a rendszert.
Ha jöttök, majd fussunk össze!

Favicon

A banános favicon tisztelgés 11 évvel ezelötti főnököm elött, akinek határozott véleménye volt, hogy a programozó egyfajta majom. Így is hívott minket, hogy majomcsapat. Messze túltett az én halálcsillagomon, a "törpök életén" meg a többi közhelyeimen, ő ha beszélt, percenként kétszer biztos bevágta. Körülbelül úgy használta, mint a mélyen művelt honfitársaink a B+-t. Bár nem hiszem, hogy mind személyesen találkoztatok vele, gondolom ez az elképzelés senkinek sem új.
Vita tárgya lehet viszont az, hogy milyen ok-okozati összefüggésben áll ez a termék minőségével. Persze nem jó, ha űbermenschnek képzeljük magunkat, de még ha szükséges is némi negatív 'feedback' a munkánkról a helyreigazítás céljából, abban biztos vagyok, hogy ez már kicsit túllő a célon.

Lásd:

• Önbeteljesító jóslat
• Codemonkey
• primate programming

Köszi a blogger.com programozóinak, hogy lecserélhetővé tették a favicont :-)

Egyébként az 'I will work for food' eredetileg nem akart utalás lenni a kódmajom életformára. Valami olyasmi volt, hogy az első Sárga-70 túra útvonalára mentem ki útvonalat mérni, toltam a rohadt sárban hegynek felfele a mérőkereket (mint a jól ismert filmben), marha éhes lettem és közben találtam ki ezt a blogot.