A JUM-ot sajnos úgy tűnik nem sikerült újraéleszteni. Elek Márton, az eredeti ötletgazda és szervező twitjeit Svájcból lehet hallani hébe-hóba, sokan mások is elköltöztek és végül ennyi lett. Sajnálom, mert egyébként egy nagyon hasznos dolog volt. Mindenesetre köszi azoknak, akik csinálták!
Nekem csak kérnem kellett, és ti megcsináltátok, bárcsak mindig ilyen könnyen menne.
Nekem azért hiányzott a klub és nekiláttam egy hasonló találkozónak Brno-ban Java Fight Club néven az iroda csodaszép 5. emeletén. Szóval az alapötlet az annyi, hogy aki van olyan jóarc, hogy valamivel felkészül, azt segítsük meg annyival, hogy nem neki kell az időpontot, helyet, kivetítőt és egyéb technikai dolgokat megoldania, a közönséget ne untassuk azzal, hogy valami marha elkezd kötöszködni az előadóval, kezdjük el idejében a prezentációt satöbbi. Nem voltunk nagyon sokan, úgy nyolcan, az az első alkalomra egész jó.
Első prezentációként Jelinek Tamás beszélt a Kanban-ról. Egész idáig nem jött át nekem miért jó a kanban, a termelésleállások az egészen hajmeresztőnek hangzanak, a legtöbb munkahelyemen a managerem szerintem leszarta volna a termelésleállás okát, inkáb kirúgtak volna csak ne kelljen foglalkozni azzal hogy mi a gebasz.
A második prezit Szöcs Vojtech nyomta Smartphone fejlesztésről, ugyanis szeretne egy mobil klienst az oVirt-hez (én is nagyon szeretnék) Piaci összehasonlítás android vs ios, alkalmazásfejleszés költégei, illetve html5 appok.
Egyébként egészen jó szakmai élet van a Vörös Satyesz Vasgyárban, legalábbis ami a linuxereket illeti, de én nem vagyok igazán linuxer. Nekem a linux csak egy az operációs rendszerek között.
